2009.03.18., ktn

A hét futballvárosa

Buzau

Miért érdemes meglátogatni a román várost? A focicsapat miatt nem - annál inkább a sárvulkánok kedvéért.

Három döntetlen és tizenhat vereség után szombaton végre rámosolygott a szerencse a Gloria Buzau együttesére Romániában. A sereghajtó 2-1-re győzött az Otelul Galati otthonában, így 20 forduló után már 6 pontja van. Ezen a héten a romániai Buzau a focitipp futballfővárosa.

Bodzavásári képgaléria (forrás: flickr.com) >>>

Kereskedelmi központ

A város első említésére valamikor 400 körül került sor. A Vatikáni Könyvtárban őriznek egy iratot, amely szerint egy Sabbas nevű keresztény misszionárius belefulladt a mai Buzau folyóba. A város később is a havasalföldi kereszténység fontos központja maradt. További bizonyíték a lakott település meglétére, hogy a város területén a 3-5. századból származó sírokat és pénzérméket is találtak a régészek.

A pénzérmék akár szimbolikusan is értelmezhetők: Buzau máig kereskedővárosként ismert. A Havasalföld, Moldva és Erdély találkozási pontjánál fekvő településnek először II. Dan havasalföldi fejedelem adott vámszedési és vásártartási jogot 1431-ben. A középkor Buzauban is legalább olyan sötét volt, mint Magyarországon, a tatár és a török is feldúlta a várost, amely még a görög függetlenségi háború egyik ütközetének (1821) is áldozatául esett.

Palota, park, pékség

A város fejlődése a 19. század második felében gyorsult fel. 1850 és 1880 között húzták fel a Strada Targului (ma Strada Cuza Voda) házait, amelyek tipikus dél-európai kereskedőépületek voltak. A kétszintes házak alsó szintjén helyezkedett el a műhely vagy üzlet, lakásként az emeletek funkcionáltak. 1898-ban nyitották meg a Moldavia színházat, 1903-ban pedig átadták a város egyik nevezetességének számító polgármesteri hivatalt (Palatul Comunal).

Buzau nyugati határán, 25 hektáros területen helyezkedik el a Crang Park, amelyet 1850-ben hasítottak ki a várost övező erdőségből. A parkban mesterséges tavakat és szigeteket hoztak létre. 1898-ban elkészült a Park Boulevard, amelynek öt sávja közül kettőt-kettőt a lovasok és a gyalogosok, egyet pedig a fiákerek használhattak. Azóta már diszkót és templomot is emeltek a parkban, valamint egy közel 27 méter magas obeliszket (1976).

A kommunizmus időszakában Buzau régi épületei közül csak a Cuza Voda utcaképe maradt érintetlen, mindenütt blokkházak nőttek ki a földből. A város főterének felújítása viszont jól sikerült, a fehér, szürke és vörös márványlapok impozáns képet nyújtanak. Az állandó átalakulás miatt Buzauban számon tartják a város legrégebbi épületét, a Vergu-Manaila házat. Az 1780 környékén épített ház eredetileg egy Vergu nevű bojáré volt, aki a közelben pékséget és kocsmát vezetett. Az épület jelenleg Néprajzi Múzeumként üzemel.

A foci, Buzauban

Buzauban már 1921-ben megalapították az első futballcsapatot, de a Vartejul nevű klub hamar eltűnt a süllyesztőben. A városi tanács 1971. június 16-án alapította meg a CSM Buzau nevű sportklubot, amelynek a futballcsapat is a része volt. A klub a harmadik ligában indult, és már az első évben kivívta a másodosztályú indulás jogát. Az első ligában 1977-ben debütált a csapat, amely ekkor aratta története legnagyobb sikerét: a Gloria újoncként verte 4-1-re a Steauát.

A klub 1979-ben kiesett, majd öt év múlva visszajutott az élvonalba: az 1984/84-ös szezonban (ismét újoncként) története legjobb idényét futotta a Gloria, amely a liga 5. helyén végzett. A nemzetközi sikerre egy évvel később került sor, amikor a Buzau bejutott a Balkán Kupa elődöntőjébe, ahol a görög Panioniosz állította meg a csapatot. Az 1987-es első ligás búcsút húsz év szünet követte, majd a Gloria 2007-ben került fel ismét az élvonalba. A tavalyi 14. hely után a csapat idén sereghajtó, 11 pontra a bentmaradást jelentő 15. helytől.


(ktn)


*****