2011.09.27., ktn

A Videoton már augusztusban kiesett a Bajnokok Ligájából, így a következő tíz hónapban nem játszhat nemzetközi tétmeccset. Játsszunk el a gondolattal: milyen lenne, ha a Videoton tavasszal a Közép-európai Kupa keretében olyan csapatok ellen futballozhatna tétmeccsen, mint a Dinamo Zagreb, a Partizan Belgrád vagy a CFR Kolozsvár?

A Michel Platini által megreformált BL-kvalifikációs rendszer jót tett a kelet-európai csapatoknak. A modell lényegi eleme, hogy 2009 óta a selejtezőkben különválasztják a bajnokok és a nem-bajnokok ágát, így - a korábbiakkal ellentétben - a bajnokcsapatoknak több esélyük van a főtáblára jutásra, mivel a selejtezők során nem találkozhatnak a topligák bombaerős harmadik-negyedik helyezettjeivel. A rendszer egyik első haszonélvezője a Debrecen lehetett, amely 2009 nyarán a bolgár Levszki Szófia kiütése nyomán jutott be a BL csoportkörébe. A számok is alátámasztják, hogy a Platini-elv kedvez a (keleti) bajnokcsapatoknak. Ha nem számítjuk ide a gazdasági értelemben egyre inkább nyugat-európai szinten képviselő szupergazdag orosz és ukrán klubokat, akkor tavaly és idén is egyaránt négy-négy közép-kelet európai gárda jutott el a csoportkörig.

A kelet-európai futball felzárkózása nemcsak a klubokat érinti. Miközben joggal lehetünk büszkék a magyar válogatott kiugró fejlődésére, olyan, korábban sehol sem jegyzett válogatottak is harcban állnak az Eb-részvételért, mint Észtország vagy Örményország. A biztató jelek ellenére az eredményesség még várat magára: a CSZKA (2005), a Zenit (2008) és a Sahtar (2009) UEFA-kupa és EL-győzelmei mellett elmondható, hogy a Bajnokok Ligájában az exszocialista országok csapatai közül (ismét leszámítva az orosz és ukrán klubokat) utoljára a Legia Varsó tudott bejutni a legjobb nyolc közé, az 1995/96-os idény során. Azóta sokat fordult a világ: lengyel csapat tizenöt éve nem kvalifikálta magát a BL csoportkörébe.

Két lengyel csapat legalább az Európa Liga főtáblájáig eljutott ebben a szezonban, találunk azonban három, komoly játékerőt képviselő kelet-európai bajnokcsapatot, amely számára már augusztusban véget ért a nemzetközi kupaidény. A bolgár Litex Lovecs és a szerb Partizan Belgrád mellett a harmadik ilyen klub a Videoton, amely a BL második selejtezőkörében búcsúzott a sorozattól. Ez azt is jelenti, hogy ezek a csapatok a következő egy évben nem játszanak nemzetközi tétmeccseket - márpedig a versenyképességüket éppen ez növelné. Talán ez a legfontosabb érv, ami miatt időnként felmerül egy közös, közép-kelet európai futballbajnokság terve - mindeddig konkrétumok nélkül.

A torna ötlete nem történelmi előzmény nélküli, a Challenge Cupot 1887-ben hozták létre, s az Osztrák-Magyar Monarchia csapatai versengtek benne. 1911 után Mitropa Kupa lett az új elnevezés, a húszas években osztrák, magyar, cseh, szerb, horvát, szlovén, román, olasz és svájci csapatok indultak a tornán - az akkori európai futball vezető egyesületei! A második világháború után a Mitropa Kupa presztízse az UEFA által kiírt sorozatok miatt csökkent, az 1980-as évektől kezdve a másodosztály győztesei mérkőztek egymással. Utoljára 1992-ben, amikor a Borac Banja Luka éppen a BSVC-t győzte le tizenegyesekkel a foggiai döntőben. A sorozat örökranglistáján egyébként Magyarország áll az élen - tizenhat kupagyőzelemmel.

Számos indok szól a kupasorozat újjáélesztése mellett. Fontos szempont a tétmérkőzések számának növelése, amit - lásd a magyar példát - a hazai Ligakupa létrehozása nem teljesít. A többnyire "feleslegesnek" tekintett mérkőzéseken a klubok általában a tartalékcsapatukat szerepeltetik, üres lelátók előtt. A tavaszi idényben gyakorlatilag már egyetlen közép-kelet európai csapat sem szerepel a BL-ben vagy az EL-ben, így a klubok játékosai a szezon második felében is "versenyben" maradhatnának. További érv: egy népszerű, tekintélyes futballtorna alighanem vonzaná a nézőket is a stadionokba. A nézőszám csökkenése a kelet-közép európai futball kulcsproblémája, a nemzeti ligákban néhány ezer szurkoló előtt zajlanak a mérkőzések. Jellemző adat, hogy a Dinamo Zagreb stadionja a tavalyi idényben alig tízszázalékos kihasználtság mellett működött, Szerbiában pedig tizenkét olyan élvonalbeli klubot is találtunk, amelynél az átlagnézőszám a kétezret sem érte el.

Más sportágakban sikeres az együttműködés. Az Adriatic League 2001 óta fogja össze a legjobb szerb, horvát, szlovén, bosnyák, montenegrói és izraeli kosárlabdacsapatokat. A jégkorongozók között 1999 és 2007 között működött az Interliga: osztrák, horvát, magyar, lengyel és szerb klubokkal. A futballban sem példa nélküli a regionális versengés, azonban ezek működése rá is mutat arra, hogy milyen nehézségeket kellene leküzdenie egy jövőbeni közép-európai kupa lebonyolítójának.

1993 óta minden évben megrendezik a Független Államok Közösségének kupáját, amelyben az egykori Szovjetunió utódállamainak csapatai küzdenek egymással. A torna nívóját nemcsak az alacsony nézőszámok csökkentik, hanem az is, hogy az erősebb (orosz, ukrán) gárdák csak a tartalékjaikat küldik a versengésre. Idén például az azeri FK Baku lett a győztes - 21-0-s gólkülönbséggel. Háromszor került megrendezésre a Royal League, azonban a skandináv csapatok sorozata még azelőtt megszűnt, hogy a finn és izlandi klubok csatlakozhattak volna az alapító norvégokhoz, svédekhez és dánokhoz. A 2007/08-as idény félbeszakadt, a következő szezon pedig már el sem kezdődött, miután nem sikerült értékesíteni a televíziós közvetítésekhez fűződő jogokat. Jelenleg is aktív sorozat a 2007-ben alapított Balti Liga - észt, lett és litván csapatokkal, de a mérkőzések itt is csekély érdeklődés mellett zajlanak.

Egy közép-európai tervezetet azonban nemcsak az érdektelenség vagy a gazdasági bizonytalanságok veszélyeztethetnek. Bár futballszakmai szempontból egy ilyen torna kiváló lehetőséget nyújtana a csapatok számára a fejlődésre, a kölcsönös történelmi sérelmek miatt egyelőre víziónak tűnik, hogy békés körülmények között le lehetne játszani egy Ferencváros-Steaua vagy egy Sparta Praha-Slovan Bratislava mérkőzést. Még akkor is, ha tudjuk, a sport az ellenfél tiszteletére nevel, s egy ilyen kezdeményezés a történelmi megbékélést is szolgálhatná.

(ktn)