Aki nekünk a legnagyobb: Andrea Pirlo

Aki nekünk a legnagyobb: Andrea Pirlo

, ktn

Olaszország kiverte Angliát. Három bekezdésben a meccsről, Eb-napló, 16. játéknap.



1) Hová lett az angolfoci?
"England lose on penalties. For more on our culture and traditions go to visitengland.com" - írta valaki a Twitteren, miután Anglia tizenegyesekkel kikapott Olaszországtól. Ez a mondat nagyjából a következőt jelenti: "Anglia tizenegyesekkel veszített. Ha többet is szeretne megtudni a kultúránkról és a hagyományainkról, látogasson el a visitengland.com honlapra". Az angoloknak van humoruk (a Monty Pythontól Benny Hillig). Az elbukott tizenegyespárbaj lassan tényleg olyan angol védjeggyé válik, mint amilyenek a londoni buszok és taxik vagy a Big Ben. Hétből egy - ez az angol tizenegyesmérleg, Anglia egyedül a spanyolokat tudta legyőzni büntetőkkel (1996-ban), azelőtt és azután mindenkitől csak kikapott. Az olaszok ellen azonban Anglia nem érdemelt volna győzelmet. A csapat szélsőségesen defenzív játékát elnéztük volna, ha az andorrai válogatott prezentálja - na de hogy az angol? Egy negyedórás periódust leszámítva az angolok totális taktikai vereséget szenvedtek. Rooneyt mindig négy olasz vette körül, Carroll beállítása után pedig a támadójáték arra korlátozódott, hogy Hart a liverpooli csatár fejére ívelte a labdát, aki továbbcsúsztatta azt. Gerrard, Parker és a többi középpályás a hosszabbításban enervált apókának tűnt az olaszok mellett. Nem hittünk a szemünknek: az olasz futballisták erőnlétben és küzdőszellemben is messze felülmúlták az angolokat. A torna tanulsága: a nagy európai futballhagyományok közül leginkább az angol tévesztett utat. Nyerhet BL-t a Chelsea, költekezhet a Manchester City, száguldozhat a Manchester United - a klasszikus angol futballnak (szemben a némettel, a spanyollal vagy az olasszal) nincs 21. századi verziója.

2) Mit érdemel az a csapat...
Persze, azért az olaszoknál sem minden tökéletes. Mit érdemel az a csapat, amely 49 (ismételjük meg: 49) kapura lövési kísérletből egyszer sem képes gólt szerezni? Na jó, most az egyszer - ellenfél híján - továbbjutást. Az olaszoknak mintha a génjeikben lenne a védekezés (Baresi, Nesta, Cannavaro, Materazzi, Barzagli, Bonucci - teljesen mindegy, a végeredmény, a null-null mindig ugyanaz), a csapat inkább csatárposzton deficites. Balotelliből még lehet valaki, de egyelőre csak egy önérzetében sértett kamasz. Anglia ellen is a kapuig gyalogolhatott volna a labdával, de (akárcsak a spanyol-meccsen) leblokkolt. A fő problémánk mégis Cassanóval van: ide kevés. Körülményes, erőtlen, messze áll az Özil-szinttől, de ezt már egyszer elmondtuk.


3) Andrea Pirlo
Andrea Pirlo viszont bizonyos szempontból mindenkitől messze áll. A 33 éves irányító már 22 évesen is 44-nek nézett ki, de egyvalami biztos: művészi szinten futballozik. Ezt a vak is láthatja, elég megnézni, ahogy fedezi a labdát, ahogy ritmust vált, ahogy negyven méterre is hajszálpontosan továbbít. Az angolok ellen is világklasszis szinten játszott, panenkás tizenegyesével pedig örökre beírta a nevét a futballvilág legnagyobbjai közé. Mert nem öncélú panenkázás volt ez, nem Totti-féle hecc vagy kivagyiság. A Pirlo-féle panenkázás taktikai húzás volt: az olaszok hátrányban voltak Montolivo hibája miatt, Pirlo pedig ezzel a csippentéssel próbálta elvenni az angolok önbizalmát. Sikerült, a demoralizáló gól után Young és Cole is rontott, Olaszország pedig győzött. Eddig is tudtuk, Pirlóból csak egy van, s számunkra az agyonajnározott világsztárok helyett ő a legnagyobb. Játék iránti alázatával, lomha cseleivel, régi vágású, arisztokratikus stílusával, blazírt arckifejezésével. De ha objektíven nézzük, akkor is: Xavi-szint.


(ktn)

További cikkek a rovatban

Conte, Simeone és az NB I-es nyilatkozatok

, Kiss Tibor Noé

Conte, Simeone és az NB I-es nyilatkozatok

Nem mondhatni, hogy a BL csoportkörének utolsó fordulójában túl nagy izgalmakat kellett volna átélniük a szurkolóknak. A PSG megőrizte a csoport első helyét, a Roma megelőzte a Chelsea-t, kiesett az Atlético. Kábé ennyi.

Tovább

Prémium párizsi

, Kiss Tibor Noé

Prémium párizsi

Fiatal futballsztárok repítik a PSG-t, bekövetkezik a generációváltás az európai topfutballban?

Tovább

Angol gólokban tobzódunk

, Kiss Tibor Noé

Angol gólokban tobzódunk

Megint az angolok… A Manchester City a bombaformában lévő Napolinak rúgott négy gólt idegenben, a Tottenham futballsulit tartott a BL-címvédő Real Madridnak.

Tovább

Kékre verték Rómában a kékeket

, Kiss Tibor Noé

Kékre verték Rómában a kékeket

A Bayern München és a PSG biztosan ott lesz a legjobb tizenhat között a Bajnokok Ligájában, de szinte biztosan továbblép majd a Roma, a Chelsea, a Manchester United és a Barcelona is.

Tovább

Újhullámos olasz klubfoci

, Kiss Tibor Noé

Újhullámos olasz klubfoci

Az idei szezon eddigi legjobb BL-meccsét játszották Londonban: Chelsea–Roma 3:3. Gólzápor két olasz edzővel a kispadon!

Tovább

Guardiola egyik legnagyobb győzelme?

, Kiss Tibor Noé

Guardiola egyik legnagyobb győzelme?

Újra az angolok voltak a főszereplők a Bajnokok Ligájában: rangadót nyert a Manchester City, idegenben állította be a BL-rekordot a Liverpool, a címvédő otthonából rabolt pontot a Tottenham.

Tovább

Totális német futballblama

, Kiss Tibor Noé

Totális német futballblama

A héten mind a hat német csapat veszített a nemzetközi kupaporondon. A legnagyobb bukás a Bayern Münchené, Ancelottit menesztették.

Tovább

Isztambulban a füldugó sem segített

, Kiss Tibor Noé

Isztambulban a füldugó sem segített

A lipcsei játékosok nem bírták a fülsiketítő zajt Isztambulban, könnyen nyert odahaza a Napoli és a Sevilla, Cristiano Ronaldo örök.

Tovább

Az ember, aki fut

, Somos Ákos

Az ember, aki fut

A képzés lehet akármilyen licenszes, akárhány műfüves pályán zajló és akárhány milliárd TAO-ból megfinanszírozott. Egyetlen gyönyörűen megtervezett, jó elgondoláson alapuló és rendszerben gondolkodó elmélet sem "csinál" olyan focistákat, mint Vardy, aki azt az egyet képviseli, ami nélkül semmit sem…

Tovább

Majdnem le lettünk

, Kiss L. László

Majdnem le lettünk

Csütörtök este megnéztem az Arsenal hazai meccsét a Köln ellen. Ötven percig azt gondoltam, nem kellett volna, mert annál, amit láttam, pontosabban, amit a gépből olykor kínos óvatossággal fölpillantva észleltem, még a dolgozatjavítás is gyümölcsözőbb.

Tovább