2014.06.10., ktn

Oroszország

Az oroszok jogelődjének számító szovjet válogatott többször is megkeserítette a magyarok sorsát a világbajnokságokon, és mindig ott volt a világ legjobbjainak közvetlen közelében. De a szűk elitbe sosem nyert bebocsátást. Oroszország/Szovjetunió a vébéken. Nosztalgiázzunk együtt régi videók segítségével.

Az orosz (valamint jogelődje, a szovjet) válogatott igazi Eb-specialista, a csapat összesen hatszor jutott be a legjobb négy közé a kontinenstornákon. 1960-ban megnyerte az első kiírást, utoljára pedig a 2008-as Európa-bajnokságon szerzett bronzérmet. Az Eb-sikereket azonban ők sem tudták átváltani vb-sikerekre: negyedik hely 1966-ban, ezzel kellett eddig beérniük.

Sajnos a legjobb vb-szereplésüket (4. hely) éppen a magyar válogatott kárára érték el. 1966-ban Sunderland volt a helyszíne a két válogatott egymás elleni vébé negyeddöntőjének. "Az első félidőben Csiszlenkóék játszottak jobban, a második félidőben Siposék. De Csiszlenkóék többel voltak jobbak az elsőben, mint Mátraiék a másodikban. Így a mérkőzés eredménye pusztán »számszaki« szempontból igazságosnak mondható." - írta a mérkőzésről Peterdi Pál a Képes Sport 1966. július 23-i számában. A szovjet források ugyanakkor azt a nyilvánvaló tényt is megjegyzik, hogy a szovjet válogatott sikeréhez kellett Gelei kapus hatalmas hibája is, aki a vébé legjobb csatárai között emlegetett Csiszlenko-találat előtt kiejtette a kezéből a labdát. Érdekesség, hogy az ellenfél kezdőcsapatában kapott szerepet az ungvári születésű Szabó József, aki később többször volt a Dinamo Kijev vezetőedzője is. A magyarok legyőzése után az elődöntőben a szovjet válogatott egyébként 2-1-re kikapott az NSZK csapatától, egy interjúban Szabó az olasz Lobello játékvezető elfogultságát okolta ezért.

A szovjet válogatott (a magyarhoz hasonlóan) a későbbiek során sem tudta átlépni a saját árnyékát. 1970-ben a negyeddöntő, 1982-ben pedig a középdöntő jelentette a végállomást. A szovjetek az 1986-os világbajnokságon is nagyot robbanthattak volna (robbantottak is, az irapuatói 0-6-ot sosem felejtjük el), a legjobb tizenhat között azonban Igor Belanov hiába szerzett mesterhármast, a belgák hosszabbítás után 4-3-ra megverték Valerij Lobanovszkij csapatát. A bíróval azért itt is voltak problémák: Ceulemans a rendes játékidő 70. percében egyenlített, a korabeli beszámolók alapján egyértelmű lesről. Egy biztos: a szovjet válogatottat érdemes volt komolyan venni, a szovjetek mindig szervezett csapatot küldtek a világbajnokságokra, atlétikus, gyors, képzett játékosokkal, akik olykor (mint a '86-os mundiálon) látványos futballra is képesek voltak.

A kommunizmus bukása óta az orosz válogatott nem számít tényezőnek a világfutballban. A válogatott mindössze három világbajnokságra tudta kvalifikálni magát - de 1994-ben és 2002-ben sem élte túl a csoportküzdelmeket. Ebben talán az is közrejátszott, hogy a szovjet időkben nemcsak orosz, hanem más nemzetiségű focisták is erősítették a csapatot, az 1986-os világbajnoki keret például a Dinamo Kijev ukrán labdarúgóira épült. De a szovjet válogatottban legtöbbször pályára lépő futballisták húszfős toplistáján a számtalan ukrán futballista mellett találunk tatárokat (Daszajev, Higyjatulin), grúzt (Hurcilava) és azerit is (Banisevszkij).

Az első fájó vereség a szovjet válogatottól. Gelei hibája és az a luft az ötösön...

1966: Szovjetunió-Magyarország 2-1

Ezt a videót nem akarjuk látni. De kihagy6atlan (Végh Antal után szabadon).

1986: Szovjetunió-Magyarország 6-0

A meccs, amelyen Roger Milla 42 évesen lőtt gólt - és amelyen Igor Szalenko ötször volt eredményes. Egyébként ezzel az eredménnyel egyik csapat sem jutott tovább a csoportkörből.

1994: Oroszország-Kamerun 6-1

(ktn)