Lineker csak egy kicsit tévedett

Lineker csak egy kicsit tévedett

, hb

Németország

Németország és a focivébé. Ez két közel azonos jelentésű fogalom. De vajon igaz Gary Lineker mondása, miszerint a futballban végül mindig a németek nyernek? Majdnem. Nosztalgiázzunk együtt régi videók segítségével.



A német válogatott (és jogelődje, az NSZK) papíron a világbajnokságok történetének harmadik legeredményesebb csapata Brazília és Olaszország után. Ez a statisztika azonban csalóka, mert az aranyérmek számát veszi alapul. Németország valójában minden más nemzetnél meghatározóbb szerepet töltött be a vébéken, a gárda eredménylistája pedig elképesztő. 1934 óta csak egy olyan torna volt, ahol a németek nem jutottak be a legjobb nyolcba: az 1938-as vébén tizedikek lettek (és ne feledjük, ez idő alatt csak az 1950-es viadalt hagyták ki, politikai okokból). Mindemellett a világbajnokságok történetében a németek rendelkeznek a legtöbb éremmel, a három arany mellé begyűjtöttek négy ezüstöt (rekord) és négy bronzot is (szintén rekord). A legsikeresebb korszakukat 1966 és 1990 között élték meg, ebben az időszakban csupán egyszer, '78-ban nem szereztek érmet, és öt döntőt játszottak, amelyből kettőt meg is nyertek. Felsorolni és nehéz lenne, hogy ebben a periódusban hány nagyszerű mérkőzést vívtak, és hogy milyen klasszisok fordultak meg az együttesben (korábbi összeállításainkban rengeteg NSZK-s meccsről állítottuk, hogy a vébék történetének legjobb összecsapása volt).

Lakosok száma: 80,2 millió fő (2014)

Terület: 357 ezer km2

Legnagyobb városok: Berlin (3 460 000), Hamburg (1 786 000), München (1 353 000)

Egy főre jutó GDP: 41 376 $ (23.)  – [ENSZ, 2012]

Születéskor várható élettartam: 81 év (24.)

Írástudatlanság: 1%

Főbb exporttermékek: gépek, járművek, vegyipari termékek, iparcikke, élelmiszer, textil

Rasszok: 81% német, 19% külföldi (ebből 4% török, 2% ázsiai, 1% délszláv, 1% olasz)


A sors fintora, hogy a kiváló német együttesek közül nem feltétlenül a legjobb csapatok értek oda az első helyre. Az 1974-es világbajnok galeri Beckenbauerrel, Gerd Müllerrel, Günter Netzerrel, Uli Hoeness-szel kétségkívül korának egyik legjobbja volt, ez rendben van. Az 1954-es és az 1990-es csapat sikere viszont sokakat váratlanul ért. Az '54-es, számunkra még mindig rendkívül fájó elsőségükről sokat elmond, hogy a mai napig ők maguk is a "berni csodaként" emlegetik a történteket. Sokan, sok mindent elmondtak már a berni döntőről, ahol az esélytelen, és a csoportkörben egyszer már tönkrevert német válogatott váratlanul, kétgólos hátrányból felállva legyőzte a magyar Aranycsapatot, így mi csak egy dolgot jegyzünk meg: a németek azért nyertek '54-ben, mert fegyelmezettebbek (nem ünnepelték meg a győzelmet már a döntő előtt) és dörzsöltebbek (mindenki azt hall bele, amit akar) voltak a magyaroknál. Ez a két erényük pedig évtizedekig megmaradt, és a fent említett eredményeket hozta magával. Az 1990-es világbajnoki címüket is sokkal inkább kőkemény taktikai fegyelemmel és brusztolással szerezték meg, mint lehengerlő játékkal. Ne feledjük: az egyenes kieséses szakaszban csak a hollandoknak lőttek egynél több gólt, még a 16 között.


A német foci azonban az utóbbi évtizedben megváltozott. A 2004-es Európa-bajnokságon a válogatott csúnyán leszerepelt, ezért Jürgen Klinsmann és asszisztense, Joachim Löw fiatal, kreatív játékosokból újjászervezte a csapatot. A színetlen-szagtalan erőfoci helyett a németek lendületes, látványos futballt kezdtek játszani, amellyel 2006 óta a nagy tornákon már a semleges nézők szimpátiáját is sikerült elnyerniük. Az Effenbergek, Jeremiesek és Janckerek ideje lejárt, helyükre az elegáns Toni Kroos, a sokoldalú Thomas Müller és a légies Mesut Özil lépett. Mindez pedig eredményességgel is párosult: a német újhullám Klinsmann és később Löw irányításával egy Eb-ezüstöt és két vb-bronzot focizott össze. Bár minden tiszteletünk az olasz és a spanyol válogatotté, mégis úgy érezzük, 2006-ban és 2010-ben is Németország érdemelte volna a világbajnoki címet. Talán majd idén...


Vb-mérleg: 99 mérkőzés, 67 győzelem, 15 döntetlen, 15 vereség, 206-117-es gólarány
Vb-gólkirály: Gerd Müller, Miroslav Klose (14 gól)
Legemlékezetesebb meccs: Magyarország-NSZK 2-3 (1954)
Szórakoztatósági faktor: 8


A németek első vb-aranya. Csak erős idegzetűeknek! 


1954: Magyarország-NSZK 2-3


A második siker. Ismét hátrányból. A németek győztes gólját jegyző Gerd Müllernek ez volt az utolsó találata a válogatottban.


1974: NSZK-Hollandia 2-1


A '90-es vébén a németeknél csak az argentinok játszottak alamuszibb futballt. A sors tehát valamennyire igazságot szolgáltatott Brehme büntetőjével.


1990: NSZK-Argentína 1-0


Egy nagy győzelem a 2006-os hazai rendezésű tornán, elképesztően nagy Schweinsteiger-gólokkal. 


2006: Németország-Portugália 3-1


Hová tűntek az összefoglalóról argentinok? Ezt már Angela Merkel sem bírta ülve. 


2010: Németország-Argentína 4-0


A németek elveszített vb-döntőiről az Angliáról, Brazíliáról, Argentínáról és Olaszországról szóló összeállításunkban találhatnak videókat és érdekes történeteket.


(hb)

További cikkek a rovatban

Gólöröm

, D. Bányász Gergő

Gólöröm

Mit kap az a játékos, aki gólöröm miatt leveszi a mezét? Sportszerűtlen viselkedés miatt sárga lapot. Uff

Tovább

Futball a földi pokolban

, Nádudvari Péter

Futball a földi pokolban

Hetvenkét éve, 1945. január 27-én szabadult fel a történelem egyik legnagyobb szégyenfoltjának helyszíne, az auschwitzi lágerkomplexum. A krematóriumok között időnként futballmérkőzéseket rendeztek.

Tovább

Kisbeszéd-töredék a szünetről

Nos, csak a kép kedvéért, kedves magyar bajnokság, jó hír, hogy páran lessük még a monitort, a takarót. Kevésbé jó: nem mindig tudjuk, hogy amit látunk az a valóság, vagy végtelenített felvételről valami régi program. Azaz, hogy élsz e még egyáltalán. Nagygéci Kovács Józs…

Tovább

„Tengerben a tenger”

Július 14-én, csütörtökön, 66 éves korában meghalt Esterházy Péter író, Esterházy Márton testvére. NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF egy személyes történetet idéz fel a futball iránt rajongó EP-ről. Jelen időben beszélünk róla.

Tovább

„Magyaros, csípős”

, Focitipp Official

„Magyaros, csípős”

Állandó posztolónk, SZOMBATHY PÁL újságíró tökélyre fejlesztette a minimált az előzetes esélylatolgatás során. Rövid, de velős. Eb-körkérdések.

Tovább

Magyarország futballban is világirodalmi tényező

, focitipp

Magyarország futballban is világirodalmi tényező

A cím legföljebb azok számára szorulhat némi magyarázatra, akik nem hallottak még a magyar íróválogatottról. Remélhetőleg ők vannak kevesebben. Különösen ama három feledhetetlen famagustai (Észak-Ciprus) nap után, amikor a csapat nemzetközi színtéren is – újra – letette n…

Tovább

Kőrösi Zoli halálára

, Szegő János

Kőrösi Zoli halálára

Tegnap meghalt egy magyar író, aki szeretett focizni, és tudott is írni a fociról. A logikai láncolatból ne maradjon ki az se, hogy tudott is focizni, és szeretett is írni. Szegő János búcsúzik tőle.

Tovább

Nyerjen könyveket a Focitippel!

, focitipp.hu

Nyerjen könyveket a Focitippel!

Itt a Focitipp nagy könyvnyeremény-akciója. Hat nyertes összesen 18 könyvet nyerhet meg a játékban, amely a Facebookon zajlik.

Tovább

A Professzor visszaemlékezései

, Kiss Tibor Noé

A Professzor visszaemlékezései

Mit tudhatunk meg Andrea Pirlóról a Gondolkodom, tehát játszom című önéletrajzi könyve alapján? Rengeteg mindent – de azért várjuk a folytatást. Könyvkritika.

Tovább

Egy Dózsa-regény vége

, Szegő János

Egy Dózsa-regény vége

Szusza, Bene és Törőcsik – három egykori futballsztár egy fotón. Szegő János új sorozata a kultúrszekcióban: "egy kép alá".

Tovább