Mertens most sem lett center

Mertens most sem lett center

, Purosz Leonidasz

Az Udinese–Napoli apropóján

Átalakulóban az Udinese, gödörben a center nélküli Napoli, mégsem lett rossz meccs kettejük csatája. Olasz bajnoki-elemzés.



Néhány évvel ezelőtt, amikor az Udinese sorozatban gyűjtötte be a nemzetközi kupaszereplést érő helyezéseket, a még formálódó Napoli pedig hozzájuk hasonló játékerőt képviselt, komoly felsőházi rangadóról beszélhettünk volna, bár a mostani sem ígérkezett rossz mérkőzésnek. A hazaiak mellett szólt az egymás elleni mérleg: pályaválasztóként eddigi 34 meccsükből csupán négyet vesztettek el a Napoli ellen – erre legutóbb 2007-ben volt példa; a Napoli pedig abban bízhatott, hogy végre megtöri a három meccses nyeretlenségi szériáját, hátha Sarri mester kifőz végre valamit.

 

Apropó Sarri: az Empolitól tavaly nyáron érkező tréner – az élvonalbeli klubok edzői közül az egyetlen, aki nem rendelkezik profi játékoskarrierrel – keze alatt a nápolyi csapat kifejezetten jó, szemre is tetszetős futballt játszik; a Benítez-éra 4-2-3-1-ét váltó 4-3-3 láthatóan jobban fekszik a csapatnak, a csapatkapitány Hamsik pedig valósággal lubickol az előretölt irányító középpályás szerepében – a legutóbbi két meccsen éppen az ő egy-egy góljával mentett pontot az október óta hullámvölgybe került Napoli. Sokak szerint tavaly a rövid kispad miatt fogyott el a csapat a bajnokság végére (Sarri szinte egyáltalán nem is rotált), idén azonban erre sem lehet panasz: az Albiol–Koulibaly–Tonelli–Chiriches–Maksimovic belsővédő-választék kifejezetten impozáns, a középpálya (Allan, Diawara, Jorginho, Zielinski, Hamsik, és az egyelőre lehetőséget nem kapó, a horvátok színeiben a vb-n is bemutatkozó Rog) talán a legjobb a Serie A-ban. Szélsők terén szintén kiválóan áll a Napoli: a Callejón–Insigne–Mertens–Giaccherini–El-Kaddouri ötöst sok csapat elfogadná. Egyedül szélsővédők terén vékony a csapat: Ghoulamban sokszor benne van a hiba, Hysaj pedig egyelőre nem az utóbbi években mutatott formáját hozza; Sarri viszont láthatólag nem szívesen játszatja alternatíváikat: Strinicet és a rangidős Maggiót. A nápolyiak gyenge pontja egyértelműen a középcsatár poszt: bár a Higuainért kapott pénzt okosan forgatták vissza, a helyére érkező Milik a biztató kezdés után komoly sérülést szenvedett, Gabbiadini pedig úgy néz ki, nem tud felnőni a lehetőséghez, sőt gyatra teljesítményének köszönhetően az utóbbi időben már inkább valamelyik szélső, Insigne vagy Mertens játszik a helyén.

 

A túloldalon a Delneri vezette udineiek a csodaszámba menő 4., 3. és 5. helyezések után három nagyon gyenge szezonon vannak túl, amelyekben sokkal közelebb kerültek a kieséshez, mint a nemzetközi kupaindulást jelentő helyezésekhez. Stramaccioni, Colantuono, Di Canio és Iachini egyaránt megbuktak a csapat menedzsereként, a ragyogó érzékkel beépített fiatal tehetségek mellett pedig nem tudott kialakulni egy rutinos, minőségi játékosokból álló mag. Domizzi, Pasquale és – főleg – Di Natale tavaszi búcsúmeccsével végleg lezárult egy korszak. A hét meccs után menesztett Ianchini helyére érkező Delneri az Udinese hagyományos háromvédős rendszerét 4-3-2-1-re cserélte, illetve érezhetően sokat javított a csapat mentalitásán, amely azóta jóval bátrabb, magabiztosabb futballt játszik – a kontrák mellett az eddig alig-alig előforduló labdatartás is jellemzővé vált. Fiatal tehetségekben most sincs hiány: bevetésre vár a horvát csodagyereknek kikiáltott Balic, epizódszerepet kap a brazil U-20-as válogatott alapembere, Lucas Evangelista és a 19 évesen már 23 La Liga-meccsel rendelkező Penaranda, valamivel többet a cseh Jankto és a horvát Perica, a Manchester Citytől vásárolt Fofana pedig Widmerhez és De Paulhoz hasonlóan máris kulcsjátékossá nőtte ki magát – ő az a labdarúgó, akit magyarországi előadása során a csapat ex-scoutja, Riccardo Guffanti pozitív példaként hozott fel Nagy Ádám számára. Az rutinosabbak között sok a megbízható játékos (Danilo, Felipe, Kums, Hallferdsson, Koné), de talán egyedül a már idősödő Théreau – és néha Zapata – az, aki képes különbséget jelenteni a hasonló erősségű ellenfelek ellen. Összességében így is az utóbbi három-négy év legerősebb Udinese-kerete a mostani.

 

A két csapat óvatos első félidővel nyitott, a magyar nyelvű tudósítások szerint borzasztóan unalmassal – nézőpont kérdése, taktikailag szempontból kifejezetten izgalmas csata zajlott a felek között. Labdabirtoklásban némi Napoli-fölény jelentkezett, a kapu előtt azonban valamivel veszélyesebbek voltak a hazaiak – Sarri azon húzása, hogy Mertenst a középcsatár pozíciójában játszatta, most sem bizonyult sikeresnek. Ezzel szemben a túloldalon az irdatlan fizikumú Zapata egy az egyben rendre megverte az Albiolt helyettesíthető Chirichest, igaz, Koulibalyval ő sem tudott mit kezdeni – a szenegáli védő az egész mérkőzésen tanárian játszott. A fordulás után aztán két perc sem telt el, Callejón beadására tökéletesen érkezett Insigne, és megszerezte szezonbeli első gólját – korábban 34 lövéséből egy sem akadt be, az öt európai topligában egyedül Christian Eriksen előzte meg 35 kísérlettel. A következő tíz percben Insigne lőtt még egy óriási kapufát – Karnezis bravúrja kellett hozzá – kihagyott egy kihagyhatatlan ziccert, majd végül csak megduplázta góljainak számát: az udinei jobbhátvéd, Widmer saját ötösén eladott labdáját vágta a kapuba. Újabb két perc elteltével a csereként beálló Perica gyönyörű fejessel szépített, kialakítva ezzel az 1:2-es végeredményt. Bár az Udinese próbált agresszíven letámadni a hajrában, a nápolyiak a félelmetesen labdabiztos Diawara vezetésével könnyedén tartották meg a labdát. Szoros meccsen, de gond nélkül, nagycsapathoz méltó módon nyert a Napoli.

 

A mérkőzés kiválóan rámutatott a két csapat előnyeire és hátrányaira: az Udinese nagyon gyors és jó fizikumú csapat, azonban a kapu előtt gyakran körülményes, pontatlan, a védekezésben pedig szervezett, de egyéni hibákra hajlamos; érezhetően hiányzik továbbá egy balhátvéd – ezúttal kényszerűségből Felipe játszott a poszton. Delneri irányításával felkapaszkodhatnak a tizedik hely környékéig, de a nagy áttörés valószínűleg nem ebben a szezonban jön el. A Napoli szintén gyors, szervezett és kulturált futballra képes, de a friuliakhoz képest jóval több olyan játékossal rendelkezik, aki kiemelkedő egyéni teljesítményre képes. Egy jó középcsatárral – az udinei kölcsönben lévő Zapata visszarendeléséről is pletykálnak – akár a bajnoki cím is lehetett volna az elvárás, Milik sérülése óta azonban a Napoli kilenc pont előnyt adott a Juventusnak, ami nagyon sok.

További cikkek a rovatban

Conte, Simeone és az NB I-es nyilatkozatok

, Kiss Tibor Noé

Conte, Simeone és az NB I-es nyilatkozatok

Nem mondhatni, hogy a BL csoportkörének utolsó fordulójában túl nagy izgalmakat kellett volna átélniük a szurkolóknak. A PSG megőrizte a csoport első helyét, a Roma megelőzte a Chelsea-t, kiesett az Atlético. Kábé ennyi.

Tovább

Prémium párizsi

, Kiss Tibor Noé

Prémium párizsi

Fiatal futballsztárok repítik a PSG-t, bekövetkezik a generációváltás az európai topfutballban?

Tovább

Angol gólokban tobzódunk

, Kiss Tibor Noé

Angol gólokban tobzódunk

Megint az angolok… A Manchester City a bombaformában lévő Napolinak rúgott négy gólt idegenben, a Tottenham futballsulit tartott a BL-címvédő Real Madridnak.

Tovább

Kékre verték Rómában a kékeket

, Kiss Tibor Noé

Kékre verték Rómában a kékeket

A Bayern München és a PSG biztosan ott lesz a legjobb tizenhat között a Bajnokok Ligájában, de szinte biztosan továbblép majd a Roma, a Chelsea, a Manchester United és a Barcelona is.

Tovább

Újhullámos olasz klubfoci

, Kiss Tibor Noé

Újhullámos olasz klubfoci

Az idei szezon eddigi legjobb BL-meccsét játszották Londonban: Chelsea–Roma 3:3. Gólzápor két olasz edzővel a kispadon!

Tovább

Guardiola egyik legnagyobb győzelme?

, Kiss Tibor Noé

Guardiola egyik legnagyobb győzelme?

Újra az angolok voltak a főszereplők a Bajnokok Ligájában: rangadót nyert a Manchester City, idegenben állította be a BL-rekordot a Liverpool, a címvédő otthonából rabolt pontot a Tottenham.

Tovább

Totális német futballblama

, Kiss Tibor Noé

Totális német futballblama

A héten mind a hat német csapat veszített a nemzetközi kupaporondon. A legnagyobb bukás a Bayern Münchené, Ancelottit menesztették.

Tovább

Isztambulban a füldugó sem segített

, Kiss Tibor Noé

Isztambulban a füldugó sem segített

A lipcsei játékosok nem bírták a fülsiketítő zajt Isztambulban, könnyen nyert odahaza a Napoli és a Sevilla, Cristiano Ronaldo örök.

Tovább

Az ember, aki fut

, Somos Ákos

Az ember, aki fut

A képzés lehet akármilyen licenszes, akárhány műfüves pályán zajló és akárhány milliárd TAO-ból megfinanszírozott. Egyetlen gyönyörűen megtervezett, jó elgondoláson alapuló és rendszerben gondolkodó elmélet sem "csinál" olyan focistákat, mint Vardy, aki azt az egyet képviseli, ami nélkül semmit sem…

Tovább

Majdnem le lettünk

, Kiss L. László

Majdnem le lettünk

Csütörtök este megnéztem az Arsenal hazai meccsét a Köln ellen. Ötven percig azt gondoltam, nem kellett volna, mert annál, amit láttam, pontosabban, amit a gépből olykor kínos óvatossággal fölpillantva észleltem, még a dolgozatjavítás is gyümölcsözőbb.

Tovább

Tabellák

Olaszország I.
1. Napoli 24 +39 63
2. Juventus 24 +46 62
3. Internazionale 24 +21 48
4. AS Roma 24 +19 47
5. Lazio 24 +26 46
6. Sampdoria 24 +12 41
7. AC Milan 24 +4 38
8. Atalanta 24 +8 37
9. Torino 24 +6 36
10. Udinese 24 +2 33
11. Fiorentina 24 +2 31
12. Genoa 24 -6 27
13. Bologna 24 -8 27
14. Cagliari 24 -12 25
15. Sassuolo 24 -27 23
16. Chievo 24 -20 22
17. Crotone 24 -22 21
18. SPAL 24 -23 17
19. Hellas Verona 24 -26 16
20. Benevento 24 -41 7

Ugrás a részletekre

További tabellák

Olaszország I.
1. Napoli 24 +39 63
2. Juventus 24 +46 62
3. Internazionale 24 +21 48
4. AS Roma 24 +19 47
5. Lazio 24 +26 46
6. Sampdoria 24 +12 41
7. AC Milan 24 +4 38
8. Atalanta 24 +8 37
9. Torino 24 +6 36
10. Udinese 24 +2 33
11. Fiorentina 24 +2 31
12. Genoa 24 -6 27
13. Bologna 24 -8 27
14. Cagliari 24 -12 25
15. Sassuolo 24 -27 23
16. Chievo 24 -20 22
17. Crotone 24 -22 21
18. SPAL 24 -23 17
19. Hellas Verona 24 -26 16
20. Benevento 24 -41 7

Ugrás a részletekre

További tabellák