Esély van, csak remény nincs
Megkérdeztük posztolóinkat a Portugália–Magyarország Eb-selejtezőről, s megdöbbentő módon mindenki hihetetlenül aktív volt. A prognózisok közt van minden: műugrótoronyfejlesztési helyettes államtitkár, megterhelő tornaóra, a bűnhődés percei, autóablakra szerelhető magyar zászló, 1:0-s magyar győzelem. Lássuk
A luzitánok szűkösen, de hozni fogják a kötelezőt. Abban bízhatunk, hogy sikerül nagyjából azt játszani, amit Svájc ellen – életképes építkezés, összeomlás helyett feltámadás a kötelezően érkező védelmi hibák után stb. –, no meg abban, hogy Ronaldónak rossz napja lesz, társai pedig úgy összezavarodnak a díszcsődör hanyatló teljesítménye láttán, mint a műugrótoronyfejlesztési helyettes államtitkár, aki még nem kapta kézhez a napi ukázt. Kleinheislerrel elveszítettünk egy színfoltot és féltucat, a Jupiter távolabbi holdjai felé tartó lövési kísérletet, ellenben Vinícius lehet a mi Thiago Silvánk. Összességében nem vagyok derűlátó: esély van, csak remény nincs.
Emlékszem, kilencvennyolc őszén, amikor éppen Eb-selejtezőn fogadtuk a portugálokat, olyat tapasztaltam, amit azelőtt nagyon régen: tömegnyomort a Népstadionban. Ez csak részben szólt Figóéknak, részben meg annak, hogy a Bicskei-csapat tavasza nagyon jól sikerült, viszont az addigi meccseit vagy külföldön vagy vidéken játszotta, ez volt az első pesti fellépése, és most jöttek a népek tízezrével a saját szemükkel látni a verhetetlen tizenegyet, annak Királyával együtt. Félidőben Horváth Feri góljával vezettünk, aztán jöttek Rui Costáék, és toltak hármat. Na, azzal az eredménnyel most is kiegyeznék.
A nyári EB egyik legnagyobb tanulsága számomra, hogy a kishitűség és a csodavárás között létezik egy középút, amit egészséges önbizalomnak neveznek, de ezt valahogy a foci kapcsán elfeledtette velünk az elmúlt nyolc harminc év. Éppen ezért azt várom, hogy – folytatva a storcki hagyományokat – mindenki megpróbálja kijátszani azt, ami benne van, aztán majd látjuk, mire elég az. CR-nek biztosan lesz három-négy helyzete a meccsen, akármilyen jól védekezünk rajta. Ha jó napot fog ki, simán lehet, hogy 4:0-ra kikapunk. Abban is biztos vagyok, hogy lesz minimum két százszázalékos magyar ziccer is, ezért ugyanúgy benne van a mérkőzésben egy heroikus 1:0-s magyar siker is. De az eredmény valahol a kettő között lesz. Ha számszerűen tippelnem kell, akkor azt mondom: 2:2 a vége, ami egyfelől siker az Európa-bajnok otthonában, másfelől azt jelenti, hogy már csak matematikai esélyünk marad a kijutásra.
Olyasfajta meccsre számítok, mint a belgák ellen az Eb-n: felvállaljuk a szimpatikus játékot, próbálunk építkezni, rövid passzos flikk-flakkal felvinni a labdát, a portugálok meg köszönik szépen, és két-három villámgyors ellencsapással megmutatják az igazi arcukat. Mi nem tehetünk szemrehányást majd sem a kapitánynak, sem a fiúknak, győz a jobb, ráadásul a hagyományosan léhán selejtező hazaiak még ki sem tömnek bennünket úgy, ahogyan Hazard-ék tették anno. 2-1 lesz, nemide, a vb elúszik, de egy emberként zengi majd a szakma: valami megmozdult, valami elindult, valamire lehet építeni.
Pár éve az Aldiban vettem egy autóablakra rögzíthető kis magyar zászlót. Sosem tettem fel, nem volt apropó. De amikor a tavalyi Eb alatt kocsiba ültem, mindig magammal vittem. Volt dudálás, integetés, drukkolás és nemzetegyesítés. Ma délután is átutazom a várost, hogy barátokkal nézzük a meccset. A zászló lobogni fog, a többi autós dudálni, mi pedig énekelni, azt, hogy Magyaróóórszág, Magyaróóóóóórszág, MAGYARORSZÁG ÉÉÉJJJÁÁÁÓÓÓÓÓ! 2-1, ide!
Nincsenek illúzióim, a bűnhődés percei következnek: megpattanó gólokkal fogunk kikapni. Na, és? Volt egy ún. olyan nyarunk. Meg majd lesz is.
2:0. Ne legyen igazam, de a végén ott ülünk majd csendben két CéRoni-gól után a portugál B-közép kórusát hallgatva: "Zsuzsák Báláó homoszekszuál". Portugálból fordít a frissen beszervált Vinícius, s hiába játszunk majd szépen, rosszul fog ez nekünk esni, ráadásul a vébének is annyi.
1:2
Eppel és Gyurcsó.
Vagy nagyon kikapunk.
Vagy ez így nem ér?
Remélem, Vinicius nem játszik, viszont Balogh Norbertet betenném – de hát nem lesz ott. Pedig a portugálok ellen cselezni kell, csak azt akceptálják.
Nem fogunk nagyon kikapni, 2:1 ide.
Fogalmam sincs, mi lesz, azt tudom csak, hogy aránytalanul, minden józan arányosságot fölrúgva fogok, sajnos, izgulni.
Különböző színházi elfoglaltságaim miatt körülbelül éjjel fél egykor kezdem majd nézni a meccset, ha nem felejtem el szombat reggel (mikor elindulok otthonról) beállítani a felvételt az oly sokszor megénekelt boxomon. Nagy előnyöm lesz a focitippes kollégákkal szemben, hiszen bármikor meg tudom tekerni előre és ha kell hátra, és ha lesz miért. A szüneti szakértést biztos kihagyom, jó esetben lezavarom kettőig az egészet. És nem mellesleg megjegyzem: hiányzik a spanyol és az angol bajnokság a hetemből. (Tippjeim:a 2:0-tól a 3:1-ig terjednek.)
0-1. Dzsudzsi balosaiban mostanság ott van a dinamit, Nagy Ádámnak jól fut a bolognai szekér, Szalaiból is kinézem, hogy a portugál hálóba sodor egy lecsorgó lasztit, szóval – miközben Gulácsira nyilvánvalóan megterhelő tornaóra vár – egy árva gólocskával elorozzuk a három pontot Ronaldóéktól.
Megkérdeztem két, nálam is lelkesebb szurkolót, egyikük (megyei ifista) 2-1-es magyar sikert tippelt, a másikuk (megyei U10-es) azt mondta, hogy döntetlen lesz, 2-2. Én az „okosan, taktikusan játszunk, fegyelem lesz, szívósság, türelem, aztán a végén, a 85. perc környékén lesz egy jó beadásunk, amiből az éppen akkor pályán lévő labdatartó centerünk valahogyan gólt szerez” mondatot, illetve ennek variációit mantrázom napok óta. Összesítve a két szakértő és az én tippemet a végeredmény: 2-1, ide.
A szakmázást meghagyom Storcknak, ő 30 éve az egyetlen szövetségi kapitány, aki sikeres. Hogy nem unom e ezt a mondatot? Nem, nem unom. S amióta Csank a héten odanyilatkozott, azóta csak még inkább hangsúlyozom.
A fogadási nyereményből (12-szeres szorzó!) pedig minden focitippes szerzőnek jut majd egy sörnyi. Már csak ezért is érdemes szurkolni.
Cristiano Ronaldo idei formáját nézve nem tőle kellene tartanunk, ha nem tudnánk, hogy a kiscsapatok ellen szereti megszórni magát. A magyar válogatott pedig kiscsapat, legalábbis esélye valami bravúr-félére csak akkor lehet, ha ehhez tartja magát: kigombolt kabáttal hősiesen nekirohanni a pergőtűznek akkora maflást jelentene, amekkorát a belgáktól kaptunk az Eb-n. Ellenben ha Storck felvállalja a bekkelősebb focit, talán kihúzzuk egy ideig, mert azért a luzitánok sem lövöldözték rojtosra az ellenfelek hálóját az Eb-n sem. Apropó, az megvan, hogy a friss Európa-bajnok hajlamos leégni a következő selejtezőkön? Na, hát ebben bízhatunk. Meg Gera Zoliban. Bár én most Viníciusnak szurkolok, hogy gólt szerezzen, ő a magyar Pepe, aki brazil. Végül annyit: három gólt aligha lövünk még egyszer nekik, bár a három hét bajnoki szünetet csak akkor tudnám elfogadni, ha legalább egy nemzeti gól jutna mindegyik hétre.
Nemcsak edzők vannak (lásd: Marcelo Bielsa), akiknél az eredmény kevésbé számít, mint maga a mutatott játék, a szépség és az élmény, hanem akadhatnak egyszerűen ilyen helyzetek is, amelyekbe többnyire persze önhibánkból csöppenünk bele. A mostani valami ilyesmi: esélyünk a vébé-kijutásra minimális, a közvélemény pedig az Eb-élmény bizalmi tőkéjével kész elengedni Oroszországot (úgyis jön az magától hozzánk), sokkal inkább kíváncsi a magyar labdarúgók tartására, a válogatott játékminőségére. Nevezhetjük ezt kísérletezésnek, miért is ne, amikor nem nyomaszt a győzelmi kényszer, s ez bizony jót is tehet a magyar focista pszichéjének. Próbálkozni fogunk tehát, de attól tartok, kikapunk, de ha így is lesz, sebaj: az a lényeges, mindezt hogyan.
A csapat, ahogy Gyurcsó Ádám ígéri, nagyon egyben van, ezért sokáig jól tartja magát, a védelem centrumában debütáló Viníciust azonban az 57. percben második sárgával kiállítják, a megítélt szabadrúgásból pedig a portugálok megszerzik a győztes gólt. Időnk, gondoljuk ekkor, tengernyi, de emberhátrányban helyzetig se jutunk; harag nincs, de vb se. (A narratív tippmix fikciós műfaj. Egy szavam se teljesüljön!)
További cikkek a rovatban
Leekens, a jól helyezkedő kalandor?
Néhány nappal ezelőtt olvastam el az Index interjúját Georges Leekens-szel, a magyar válogatott frissen kinevezett szövetségi kapitányával. Azt hittem, káprázik a szemem, és még mindig nehezen tudom értelmezni az olvasottakat.
Very Important Drukker
Szóval az történt, hogy péntek reggel fölhívtak az MLSZ-től, hogy a Szurkolói Klub szokásos internetes totóján én nyertem meg a VIP-belépőt. Beszámoló a Groupamából, a Magyarország–Costa Rica meccsről.
Siralomvölgy, ez a mi hazánk
Búsongunk, gyanakszunk, utálkozunk, irigykedünk. Siralomvölgy, jelen pillanatban ez a mi hazánk.
Védőháló – nélkül…
…párszor már vérig sértettek, mióta szúr a borostám, de olyan sunyi, aljas érzést csak ritkán jegyzek fel, mint amit az idegenbeli meccseken szoktam a füzetembe írni – betelt a füzetem!
"Egyet béengedek úgyis"
Székelyföldön nyaraltunk, szembe jött velünk egy plakát, így hát meccsre is mentünk. Megérte. Zeteváralja–Székelyvarság rangadó a román kupában.
Öt pontban a Vidi elmúlt hetéről
Az elmúlt hét napban a Videoton megnyerte harmadik körös EL-párharcát a Bordeaux ellen, elkerülte a legnehezebb ellenfeleket a playoffkör sorsolásán, majd idegenben megverte a Mezőkövesdet.
Őrült hajrá vagy fogadási csalás?
Feltűnően sok sorsdöntő gól születik az NB I-es mérkőzések utolsó perceiben? Egyre gyakrabban fordul elő, hogy nem az a csapat győz, amelyik megszerezte a vezetést? Átböngésztük az elmúlt tizenhat NB I-es szezon mérkőzéseit, és meg kellett állapítanunk, hogy a magyar bajnokságban újabban tényleg töb…
Gera, ne csússz be!
- Bajnokok Ligája
- Európa-liga
- Midtjylland
- Ferencváros
- Budapest Honvéd
- Videoton
- Nomme Kalju
- Hapoel Beer Seva
Három magyar csapat maradt versenyben a nemzetközi kupákban, és az, amit láttunk tőlük ezen a héten, valamivel jobb, mint az utóbbi évek termése. A rémálom-meccsek (Tirana, Torpedo Zsodino, Zseljeznicsar) ezúttal elmaradtak.
Kikaptunk, benne van, lesz jobb
Magyarországon, nem kell aggódni azért, hogy a futball lekerül esetleg az újságok címlapjáról. A „magyarfoci”, így egybe, hallatni akar magáról, azt akarja, hogy róla beszéljenek, önző egy teremtés.
