Arany

Arany

, Benedek Szabolcs

Pesszimista típus vagyok, aki a lehetséges szcenáriók közül rendre a rossz, netán a legrosszabb bekövetkeztére számít – de legalábbis nem a jóra. Persze az is lehet, hogy ez egyfajta sztoikus óvatosság, amely nyomán annál inkább lehet örülni a nem várt jónak. Ugyanakkor az, hogy a 2016/17-es magyar bajnoki idényt a Bp. Honvéd nyeri, semmiféle jövőképemben nem szerepelt



A nyolcvanas években kezdtem komolyabban figyelni a futball eseményeit, amikor éppen a – Puskásék utáni – második aranykor zajlott Kispesten: a Honvéd sorra nyerte a bajnokságokat, úgyhogy voltaképpen ebbe nőttem bele. Aztán jött majdnem negyedszázad csend, amelynek mélyrepülését leginkább a 14 évvel ezelőtti kiesés fémjelezte. Jó, persze volt azért kupagyőzelem meg bronzérem is, a legjellemzőbb azonban a szürkeség volt, meg a középszer, ahogyan egy patinás klub a futottak még kategória langyos vizében tapicskol (néha még ott se), és ebbe beletörődni látszik mindenki a vezetéstől kezdve a játékosokon át a szurkolókig.

 

Hát ez a beletörődés tűnt el ebben az idényben. Különösen tavasszal. Mert bár az őszi idény végén is holtversenyben a második helyen álltunk, azzal azonban vajmi kevesen, sőt, azt hiszem, senki nem számolt, hogy az átigazolási időszakból vesztesként kikerülő Honvéd szerzi meg végül a bajnoki címet.

 

 

Én se ezzel számoltam. És nem azért, mert a Honvéd nem tartozik a leggazdagabb klubok közé, és mert más csapatoknak erősebb játékosállománya lehet. Hanem mert az elmúlt 24 év nem erre tanított. Ami azonban tavasszal, mi több, a bajnokság utolsó kétharmadában történt, az nem csoda volt. Hanem a bizonyíték arra, hogy a futballt szívvel és fejjel kell játszani. Ez a csapat nagyon akart. Nem csak fogadkozott, de valóban utolsó vérig harcolt. A mérkőzések jelentős részét az utolsó negyedórában nyertük meg, de ez nem afféle leszegett fejű robotolást jelentett, hanem valódi, minőségi és pontos játékot.

 

A tegnapi mérkőzés pedig olyan volt, amilyennek egy bajnoki döntőnek lennie kell. Nem volt látványos játék, sőt játék nem is nagyon volt, feszültség és küzdelem annál több. Utóbbiban viszont – ebben a szezonban világosan kiderült – a Honvéd volt a legjobb. Ez a csapat nagyon tudott küzdeni, és tegnap is a földet szántva harcolt a győzelemért. Azt hozta, amit tavasszal láttunk: Gróf végtelen magabiztossággal lehúzza a kapuban a rolót, a védelmet nem lehet megingatni, középen működik a szűrő, Lanzafame szervez, egyszer pedig King el fog futni a jobbszélen, bead, és Éppel nem hagyja ki.

 

 

Egy dolgot hadd emeljek még ki – azt, hogy ez a csapat érezhetően elnyerte a szimpátiát. Mármint azokét is, akik egyébként nem Honvéd-szurkolók. Az utóbbi hetekben, ha meccsnapon lementem az utcára Honvéd-pólóban, hiába lakom a Ferencvárosban, ismeretlenek köszöntek rám és sok sikert kívántak a csapatnak. A Honvédnak, amely ebben a szezonban olyan volt, mint a legkisebb fiú, aki bebizonyítja, hogy hátrányos helyzetből indulva is erős akarattal, szorgalommal és kitartással nyerni lehet.

 

 

A szerző fotói

További cikkek a rovatban

Siralomvölgy, ez a mi hazánk

, Kiss Tibor Noé

Siralomvölgy, ez a mi hazánk

Búsongunk, gyanakszunk, utálkozunk, irigykedünk. Siralomvölgy, jelen pillanatban ez a mi hazánk.

Tovább

Védőháló – nélkül…

, D. Bányász Gergő

Védőháló – nélkül…

…párszor már vérig sértettek, mióta szúr a borostám, de olyan sunyi, aljas érzést csak ritkán jegyzek fel, mint amit az idegenbeli meccseken szoktam a füzetembe írni – betelt a füzetem!

Tovább

"Egyet béengedek úgyis"

, Kiss Tibor Noé

"Egyet béengedek úgyis"

Székelyföldön nyaraltunk, szembe jött velünk egy plakát, így hát meccsre is mentünk. Megérte. Zeteváralja–Székelyvarság rangadó a román kupában.

Tovább

Öt pontban a Vidi elmúlt hetéről

, Zelei Dávid

Öt pontban a Vidi elmúlt hetéről

Az elmúlt hét napban a Videoton megnyerte harmadik körös EL-párharcát a Bordeaux ellen, elkerülte a legnehezebb ellenfeleket a playoffkör sorsolásán, majd idegenben megverte a Mezőkövesdet.

Tovább

Őrült hajrá vagy fogadási csalás?

, Kiss Tibor Noé

Őrült hajrá vagy fogadási csalás?

Feltűnően sok sorsdöntő gól születik az NB I-es mérkőzések utolsó perceiben? Egyre gyakrabban fordul elő, hogy nem az a csapat győz, amelyik megszerezte a vezetést? Átböngésztük az elmúlt tizenhat NB I-es szezon mérkőzéseit, és meg kellett állapítanunk, hogy a magyar bajnoks…

Tovább

Gera, ne csússz be!

, Kiss Tibor Noé

Gera, ne csússz be!

Három magyar csapat maradt versenyben a nemzetközi kupákban, és az, amit láttunk tőlük ezen a héten, valamivel jobb, mint az utóbbi évek termése. A rémálom-meccsek (Tirana, Torpedo Zsodino, Zseljeznicsar) ezúttal elmaradtak.

Tovább

Kikaptunk, benne van, lesz jobb

, Nagy Dániel

Kikaptunk, benne van, lesz jobb

Magyarországon, nem kell aggódni azért, hogy a futball lekerül esetleg az újságok címlapjáról. A „magyarfoci”, így egybe, hallatni akar magáról, azt akarja, hogy róla beszéljenek, önző egy teremtés.

Tovább

"Az Európa Liga nem prioritás"

, Zelei Dávid

"Az Európa Liga nem prioritás"

A ’90-es, 2000-es években, egy mostaninál jóval szerényebben dotált, gyenge bajnokságban, ahol még önkormányzatok és szponzorok próbálták több-kevesebb sikerrel összedobni a következő szezonra valót, minden átigazolási időszak úgy kezdődött, hogy a kupaszereplést érő hel…

Tovább

Irapuato: 31 éve

, Somos Ákos

Irapuato: 31 éve

Hamis az a duma, hogy azok a felelősök, akik "szétverték" a máskülönben "világszínvonalú" magyar válogatottat. Annak a csapatnak a játékosai, saját utólagos állításaik ellenére, még évekig játszottak ilyen-olyan magyar válogatottakban, csak azt a "kegyelmi" állapotot már nem…

Tovább

Egy-két-há – MTK

, Kiss L. László

Egy-két-há – MTK

A napokban bevonatoztam Pestre, s ahogy minden bevonatozáskor, célba érés előtt most is fölpillantottam a Hungária körúti reflektorokra. A stadion szemei. Kiestek. Ki lesz a következő, mi jöhet még

Tovább