Mitől fosztotta meg Mourinho a Manchester Unitedet?

Mitől fosztotta meg Mourinho a Manchester Unitedet?

, Máté Gábor

Kellő távolságra került az EL-győzelem és a bajnoki sorozat, hogy higgadtan írjak néhány sort arról, hogy nem csupán az angol labdarúgást, de a labdarúgás egészét (mint olyat) is mekkora veszteség érte azzal, hogy bekövetkezett a Mourinho-korszak a Manchester United életében.



Amikor a Chelsea irányítását vette át, annak a csapatnak (tegyük hozzá: egy gazdag orosz pénzéből összevásárolt kompániának) mondjuk úgy, jót tett a nagyszerű edző munkája. Hiszen a semmiből gyártott eredményorientált csapatot. Bosszantó volt, de az ember legfeljebb nem nézte a bajnok meccseit. Ezt ki lehet bírni, ha amúgy a Manchester United (hol volt még akkor a City?) az Arsenallal nyíltan focizott. Nem beszélve a kisebb csapatokról, akik bárhol, bármilyen körülmények között képesek voltak bármire. A játékosok széthajtották az agyukat, ütköztek, íveltek, rohantak a labdáért vagy a labda után satöbbi. Mourinho a pszeudo Chelsea-t megtanította nyerni.

 

Aztán történt, ami történt. Viszontagságos európai körút után, egy már amúgy is romjaiban lévő MU-t ( Moyes és Van Gaal rémálom szerű garázdálkodása után) adtak a portugál tréner kezébe. Első ránézésre lehetett azt gondolni, a „special one” arroganciája jól áll majd a Ferguson által felépített üzemnek. Most már kijelenthető, hogy ezt a gárdát, amely foltjaiban sem emlékeztet a skót manager főművére, megtanította a játék megölésére. Képességesnek látszó labdarúgók asszisztálnak ehhez a koncepcióhoz, égetik magukat háromnaponként különböző felállásokban. Ha netalántán rúgnak egy gólt, azonnal labdatartásra rendezkednek be, és egy bekapott gól után képesek a döntetlen tartására.

                                         

A támadások arra épülnek, hogy Ibrahimovic mit kezd a neki ívelt labdával, illetve Fellaini miként tudja oldal- és hátrapasszaival megakadályozni saját csapatának gördülékenynek indult támadását. Mindez annak fejében, hogy a belga egy-egy előre vágott pontrúgásnál esetleg belefejelhet a labdába. Egy olyan labdarúgót hoz meccsről meccsre meghatározó pozicióba, aki Fergusonnál legfeljebb az Old Trafford bejáratánál árulhatott volna cukorkát. A méregdrága Pogba árnyéka olaszországi önmagának. A kődrága Martial mit sem ér. Shaw, a szigetország legjobb balhátvédje örül, ha néha bekerül a kezdőbe. „Mikitárján” véletlenszerűen jó csak. A még mindig megbízható Carrick csak mutatóban kerül a kezdőbe. Vagy csere negyedórákra. Rooney a cserepadon haldoklik. Rashford Ibrát szolgálja ki, így amikor valódi lehetőséghez jut, finoman szólva sem üzembiztos. Valencia fix jobbhátvéd lett, felfutásai egyre veszélytelenebbek. A középső védőként nagy ígéretnek tűnő Baillyt néhány meccsen megkínálta a felfutó szélsőhátvéd szerepkörével. Smalling totálisan elbizonytalanodott, Jones taknya-nyála összefolyik, és rendre hibázik.

 

Talán csak Herrera mutatja azt a tehetséget, ami miatt megvásárolták.

 

Na most, hogy ez miért baj a labdarúgás egészére nézve? Mert kell egy olyan csapat a nagymúltúak között, akik néha – mint a mesében – a reménytelennek tűnő helyzetekben foggal-körömmel megoldják a megoldhatatlant. És ebben mezei nézőként hinni is lehetett, kíváncsinak lenni, hogy ez megtörténik-e?

 

(Ettől a hittől és kíváncsiságtól fosztotta meg a most már ősz „mester” a világot.)

További cikkek a rovatban

Újhullámos olasz klubfoci

, Kiss Tibor Noé

Újhullámos olasz klubfoci

Az idei szezon eddigi legjobb BL-meccsét játszották Londonban: Chelsea–Roma 3:3. Gólzápor két olasz edzővel a kispadon!

Tovább

Guardiola egyik legnagyobb győzelme?

, Kiss Tibor Noé

Guardiola egyik legnagyobb győzelme?

Újra az angolok voltak a főszereplők a Bajnokok Ligájában: rangadót nyert a Manchester City, idegenben állította be a BL-rekordot a Liverpool, a címvédő otthonából rabolt pontot a Tottenham.

Tovább

Totális német futballblama

, Kiss Tibor Noé

Totális német futballblama

A héten mind a hat német csapat veszített a nemzetközi kupaporondon. A legnagyobb bukás a Bayern Münchené, Ancelottit menesztették.

Tovább

Isztambulban a füldugó sem segített

, Kiss Tibor Noé

Isztambulban a füldugó sem segített

A lipcsei játékosok nem bírták a fülsiketítő zajt Isztambulban, könnyen nyert odahaza a Napoli és a Sevilla, Cristiano Ronaldo örök.

Tovább

Az ember, aki fut

, Somos Ákos

Az ember, aki fut

A képzés lehet akármilyen licenszes, akárhány műfüves pályán zajló és akárhány milliárd TAO-ból megfinanszírozott. Egyetlen gyönyörűen megtervezett, jó elgondoláson alapuló és rendszerben gondolkodó elmélet sem "csinál" olyan focistákat, mint Vardy, aki azt az egyet képvi…

Tovább

Majdnem le lettünk

, Kiss L. László

Majdnem le lettünk

Csütörtök este megnéztem az Arsenal hazai meccsét a Köln ellen. Ötven percig azt gondoltam, nem kellett volna, mert annál, amit láttam, pontosabban, amit a gépből olykor kínos óvatossággal fölpillantva észleltem, még a dolgozatjavítás is gyümölcsözőbb.

Tovább

Az angol klubfoci megint szép lesz?

, Kiss Tibor Noé

Az angol klubfoci megint szép lesz?

Tavaly egy angol csapat (a Leicester…) jutott be a legjobb nyolc közé a Bajnokok Ligájában, idén feljövőben a brit csapatok. A ManCity és a Tottenham simán győzött, ikszelt a BL-be visszatérő Liverpool.

Tovább

Korai volt Messit temetni?

, Kiss Tibor Noé

Korai volt Messit temetni?

Nagy különbséggel győzött a BL-ben a Barcelona, a Bayern, a Chelsea, a PSG és a Manchester United is. Cak a tavalyi döntős (Juventus) égett le, de Barcelonában ilyesmi azért előfordul.

Tovább

Ki lesz a Focitipp szakértője?

, focitipp

Ki lesz a Focitipp szakértője?

Ismét elindítjuk tippjátékunkat a Focitippen, amely miatt egész évben lesz miért izgulni: az alábbi kérdésekre ugyanis a válaszokat csak jövő tavasszal kapjuk majd meg.

Tovább

Pimaszság, dörzsöltség, éljen a Vidi!

, Kiss Tibor Noé

Pimaszság, dörzsöltség, éljen a Vidi!

Nem túlzás: a Videoton a Bordeaux legyőzésével az utóbbi tizenöt év egyik legnagyobb magyar kupasikerét vitte véghez. A kulcs: a pimaszság?

Tovább