Öt pontban a Vidi elmúlt hetéről

Öt pontban a Vidi elmúlt hetéről

, Zelei Dávid

Az elmúlt hét napban a Videoton megnyerte harmadik körös EL-párharcát a Bordeaux ellen, elkerülte a legnehezebb ellenfeleket a playoffkör sorsolásán, majd idegenben megverte a Mezőkövesdet.



Csupa jó hír ez, ami magyar szokás szerint szélsőségesen pozitívba tolta a hangulat-libikókát: Sinkovics Gábor a Bordeaux-meccs után szokásához híven kimaxolta a himnusz-, óda- és eposzműfaj összes toposzát („Egy francia élcsapat ellen mutatja meg a Vidi a magyarok istenét. Mintha halottaiból támadt volna föl erre az estére a magyar futball”),  a Nemzeti Sport szórta a nyolcasokat, Marko Nikolics pedig tökéletes meccsről beszélt. Most ugyanakkor itt az ideje, hogy hideg fejjel is értékeljük, mi történt eddig, és mi történhet ezután.

 

  1. A Videoton Bordeaux elleni győzelme legalább annyi újdonságot hozott a magyar csapatok kupatörténetében, mint amennyi papírformát igazolt. Először is: igazolta azt, hogy a kupasorozat ezen szakaszában alapvetően topbajnokságból ellenfelet kapni, mert míg veszítenivalója nincs, a felkészülési időszakban járó ellenfél fizikailag és koncentrációját tekintve jó eséllyel nincs a topon; ha ez némi lenézéssel is társul, a nagynevű topcsapatok képesek kikapni gibraltári (Lincoln Red Imps–Celtic 1:0, 2016), máltai (Birkirkara–West Ham United 1:0, 2015) vagy luxemburgi  (Progrès Niederkorn–Rangers 2:0, 2017) ellenfelektől is. Francia és olasz EL-csapatokra különben is jellemző, hogy nem veszik elég komolyan az ellenfelet/a második számú európai kupát – hajdan a Montpellier a fél csapatát lecserélte győri 1:0-ás győzelme után, a Sampdoria pedig a csoportkörben is képes volt a tarcsiját felküldeni a Debrecen ellen, Budapesten – igaz, akkorra már nem volt esélye a továbbjutásra. Ami ugyanakkor nem jellemző, hogy egy magyar csapat hátrányból nyerjen meg egy kupacsatát – erre pont a hét évvel ezelőtti Győr – Montpellier volt a legutóbbi példa. Ehelyett idén is a kettős vereség volt a módi, vagyis, hogy egy szoros idegenbeli vereség után jött egy hazai is (Vasas, Honvéd), nehogy véletlen hízzon pár dekát az UEFA-koefficiens.
  2. A  Vidi két, Bordeaux elleni meccse a játék képét tekintve nem volt szokványos: az ilyenkor megszokott „alárendelt szerep – kettős  védvonal – kontrák” triász (vö. Sousa-taktika) helyett a fehérváriak viszonylag jól (a visszavágón kifejezetten jól) támadtak vissza (főleg Henty és Scsepovics), sokszor szereztek labdát a támadó- és középső harmadban, jól operáltak a mélységi indításokkal az ellenfél veterán középső védőivel szemben, és viszonylag sok helyzetet alakítottak ki.
  3. Támadásban ugyanakkor voltak gondok a helyzetkihasználással és a pontatlan beadásokkal, védekezésben pedig rendre nagy területek maradtak üresen a széleken, és feltűnően lágy volt a középpálya közepe (ide elférne még egy légiósigazolás!): Pátkai és Varga túl sokszor és túl könnyen hagyta átszaladni a náluk nyilvánvalóan képzettebb bordeaux-i középpályásokat a pálya középső harmadán. (Utóbbi, hajdani nagy kedvencem, a vagány szereléseiről és bombagóljairól ismerős Varga hanyatlása szokványos magyar karrier, mégis fájó csalódás: emblematikus zavaró mozgása mára lelassult, így inkább csak nyomozza a labdát a középpályán, mivel pedig nem találja, legfeljebb egy-egy elkésett szerelésre futja az erejéből.)  Szerencsénkre a franciák előrejátéka vagy nélkülözte az ötletet (ilyenkor egy-egy felívelés után a kiválóan játszó Juhász rendre megnyerte a fejpárbajokat), vagy hajmeresztő átadási hibába torkollott – köszönhetően a magyar kupacsapatok két fő nyári kapaszkodójának, az ellenfél meccshiányának, és a legutóbb a Debrecen Kalmar elleni győzelmét elősegítő irgalmatlan melegnek. Akárhogy is, jó kondíció, aktív visszatámadás és a szokásosnál magasabb labdabirtoklás hozta meg a győzelmet.
  4. A Vidinek a hétvégi volt a tizedik tétmeccse idén, s hogy Marko Nikolics a Mezőkövesd elleni meccs után az energiatartalékok végső lemerüléséről lamentált, már csak azért is érdekfeszítő, mert a csapatnak igen mély kerete van, melyet azonban csak minimális mértékben forgat. Hogy mennyire így van, azt jól mutatja, hogy hét (!) játékos is van a keretben, aki az eddigi tíz meccs legalább 86%-át (!) a pályán töltötte – Nego és Kovácsik egyetlen percet sem hiányzott, de Suljic, Stopira és Juhász is csak végszükség esetén maradt ki a csapatból. Mindez azért veszélyes, mert a magyar bajnokságban edződő focisták nincsenek az ilyesmihez hozzászokva, és könnyen megsérülhetnek a sorozatterhelésben (lásd a Fradi dániai védősorát, középen Gerával ), de amiért igazán bosszantó, az az, hogy nem is lenne rá feltétlenül szükség: a jól bevált kezdőbe Máltán, a Mezőkövesd vagy a Felcsút ellen simán berotálható lett volna mondjuk Tamás Krisztián, Szolnoki, Barczi, Géresi vagy Maric, a tavalyi év elején  ugyanis Kovács  Zoltán mintaszerűen kiegyensúlyozott, megfelelően mély keretet rakott össze. (Vö. mindezt a szintén nem pénzhiányos Fradi keretének kiegyenlítetlenségével.) Hogy folyamatosan a legjobbnak vélt csapat van a pályán, jelzi: a Vidi tényleg nem akarja idén elveszteni a bajnoki címet – de alighanem minden szurkolója odaadna nyolc-tíz pontnyi bajnoki lemaradást egy EL-csoportkörért – engem is beleértve.
  5. Mikor legutóbb magyar csapat megvert egy franciát a selejtezőkben, egy délszláv gigász következett: a Montpellier legyőzése után a Dinamo Zagreb megoldhatatlan feladatot jelentett a Győrnek. Most úgy tűnik, minden Marko Nikolicsék mellett szól: az idegenbeli kezdés, a zárt kapuk, az ellenfél szoros ismerete és a Partizan meggyengült kerete egyaránt. Óva intenék az elbizakodottságtól, mert a jugoszláv utódállamok játéka ritkán fekszik csapatainknak, de valami azt súgja: ez a Vidi most megint megcsinálhatja. 

 

További cikkek a rovatban

Őrült hajrá vagy fogadási csalás?

, Kiss Tibor Noé

Őrült hajrá vagy fogadási csalás?

Feltűnően sok sorsdöntő gól születik az NB I-es mérkőzések utolsó perceiben? Egyre gyakrabban fordul elő, hogy nem az a csapat győz, amelyik megszerezte a vezetést? Átböngésztük az elmúlt tizenhat NB I-es szezon mérkőzéseit, és meg kellett állapítanunk, hogy a magyar bajnoks…

Tovább

Gera, ne csússz be!

, Kiss Tibor Noé

Gera, ne csússz be!

Három magyar csapat maradt versenyben a nemzetközi kupákban, és az, amit láttunk tőlük ezen a héten, valamivel jobb, mint az utóbbi évek termése. A rémálom-meccsek (Tirana, Torpedo Zsodino, Zseljeznicsar) ezúttal elmaradtak.

Tovább

Kikaptunk, benne van, lesz jobb

, Nagy Dániel

Kikaptunk, benne van, lesz jobb

Magyarországon, nem kell aggódni azért, hogy a futball lekerül esetleg az újságok címlapjáról. A „magyarfoci”, így egybe, hallatni akar magáról, azt akarja, hogy róla beszéljenek, önző egy teremtés.

Tovább

"Az Európa Liga nem prioritás"

, Zelei Dávid

"Az Európa Liga nem prioritás"

A ’90-es, 2000-es években, egy mostaninál jóval szerényebben dotált, gyenge bajnokságban, ahol még önkormányzatok és szponzorok próbálták több-kevesebb sikerrel összedobni a következő szezonra valót, minden átigazolási időszak úgy kezdődött, hogy a kupaszereplést érő hel…

Tovább

Irapuato: 31 éve

, Somos Ákos

Irapuato: 31 éve

Hamis az a duma, hogy azok a felelősök, akik "szétverték" a máskülönben "világszínvonalú" magyar válogatottat. Annak a csapatnak a játékosai, saját utólagos állításaik ellenére, még évekig játszottak ilyen-olyan magyar válogatottakban, csak azt a "kegyelmi" állapotot már nem…

Tovább

Egy-két-há – MTK

, Kiss L. László

Egy-két-há – MTK

A napokban bevonatoztam Pestre, s ahogy minden bevonatozáskor, célba érés előtt most is fölpillantottam a Hungária körúti reflektorokra. A stadion szemei. Kiestek. Ki lesz a következő, mi jöhet még

Tovább

Arany

, Benedek Szabolcs

Arany

Pesszimista típus vagyok, aki a lehetséges szcenáriók közül rendre a rossz, netán a legrosszabb bekövetkeztére számít – de legalábbis nem a jóra. Persze az is lehet, hogy ez egyfajta sztoikus óvatosság, amely nyomán annál inkább lehet örülni a nem várt jónak. Ugyanakkor az, h…

Tovább

Bravó Honvéd! – de mi lesz a BL-ben?

, Kiss Tibor Noé

Bravó Honvéd! – de mi lesz a BL-ben?

Tele volt a Bozsik Stadion, a hangulat príma volt, a meccs már kevésbé. A Honvéd teljesen megérdemelten szerezte meg a győzelmet és a bajnoki címet a Videotonnal szemben.

Tovább

Puskás90 – A legszebb ajándék

, Nádudvari Péter

Puskás90 – A legszebb ajándék

Puskás Ferenc idén lenne 90 éves. Szeretett klubja szombaton a számára talán legszebb ,,utólagos” ajándékot adhatja neki.

Tovább

„Csodás stadionban nagyszerű meccs”

, Kiss Tibor Noé

„Csodás stadionban nagyszerű meccs”

Nem csodálkozunk azon, hogy úgy alakult, a jövő heti Honvéd–Videoton meccsen dől el a bajnoki cím sorsa. FUTBALLÜNNEP következik, hangolódjunk rá mi is.

Tovább

Tabellák

Franciaország I.
1. Lyon 2 +5 6
2. PSG 2 +5 6
3. AS Monaco 2 +4 6
4. Marseille 2 +4 6
5. Saint-Étienne 2 +2 6
6. Angers 2 +2 4
7. Bordeaux 2 +2 4
8. Troyes 2 +1 4
9. Lille 2 0 3
10. Toulouse 2 0 3
11. Montpellier 2 0 3
12. Guingamp 2 -1 3
13. Strasbourg 2 -1 3
14. Rennes 2 -1 1
15. Nice 2 -2 0
16. Caen 2 -2 0
17. Metz 2 -4 0
18. Amiens 2 -4 0
19. Nantes 2 -4 0
20. Dijon 2 -6 0

Ugrás a részletekre

További tabellák

Magyarország I.
1. Honvéd 5 +5 11
2. Videoton 5 +5 11
3. Diósgyőr 5 +1 8
4. FTC 5 +5 7
5. Vasas 5 0 7
6. Mezőkövesd 5 -5 7
7. Paks 5 +1 6
8. Újpest 5 0 6
9. Haladás 5 -4 6
10. Balmazújváros 5 +1 5
11. Debrecen 5 -3 2
12. Puskás FC 5 -6 2

Ugrás a részletekre

További tabellák