Kiss Tibor Noé  Kiss Tibor Noé

OLASZ APOKALIPSZIS MOST

 

Utoljára 1992 nyara volt az a páros év. amikor nem láttam nyáron az olasz válogatottat valamelyik világeseményen. Akkor az oroszok Szovjetunió néven előzték meg a csoportban az olasz csapatot, hogy az Eb-n Független Államok közösségeként induljanak. Karpin, Mosztovoj, nagy királyság. (Mi, magyarok 1:1-et játszottunk a Népstadionban az olaszokkal, gólszerző Disztl László, a visszavágon az olaszok 3:1-re győztek, emlékszik még valaki a pécsi Palaczkyra?) Azt az Eb-t, amiről az olaszok lemaradtak, Svédországban rendezték, mint ahogy az utolsó vébét, amiről az olaszok lemaradtak (1958), na, azt is Svédországban rendezték. Meg Ibrahimovic 2004-ben, azzal a sarkazásos, akrobatikus genyósággal. Svéd átok, svéd átok. Valószínűleg inkább csak egy rossz edző, Ventura a Bariból meg a Torinóból. Beadásokkal a svédek ellen? És néhány olyan futballista, aki mintha a svédekkel lett volna. Candreva totál alibi, Barzagli tíz, Bonucci húsz méterre nem tudta pontosan elrúgni a labdát. Védők mankóval, sajnálom. A középpályán Parolo egy rossz vicc volt, az édesdrága Florenzi dettó. OK, a végén megpuszilta a labdát meg volt egy szép kapáslövése, de azon kívül semmi. Na, mindegy. Ilyen lassú, körülményes olasz futballt a Prandelli- és Conte-korszak óta nem láttam, a 49 éves Pirlóval ez ma 3:0. És ennyi technikai hibát, amatőr megoldást, dühből utánrúgást, könyöklést, ideges felszabadítást, gyenge keresztpasszt, még soha. Ahogy a La Gazzetta dello Sport írja, apocalipse. Páros év, vébével, olaszok nélkül, hajrá Izland, hajrá Marokkó és Egyiptom. És akkor én most berumozok, toszkán lúzerek, lombard lókötők, szicíliai szittyák, szevasztok!

További posztok