Kiss L. László
KIJÓZANODVA
(Stoke City – Arsenal 1:4)
Az Arsenal szezonvégi meccsei szinte kivétel nélkül emlékezetesek. Egy végigálmodott tavasz után általában az utolsó négy vagy öt fordulóra ébrednek fel a fiúk, és fejükhöz kapva eszeveszett rohanásba kezdenek. Idén ugyanez a forgatókönyv érvényesül – mostanában megint álomszerűen játszunk, épp azért, mert végre észhez tértünk.
A Stoke nem túl szívélyes vendéglátó, vannak kollégák, akik Orkföldnek becézik a helyet, ahol szombaton este London szépséges hercegei fényes diadalt arattak a Gonosz fölött. Magam hajlok ugyan a megbocsátásra – pár éve a kettétört lábú Ramsey-nk helyett is megsimogattam a zavaros tekintetű Shawcross buksiját, ne ríjon, elhiszem, hogy véletlenül mészárolt –, ám újra bebizonyosodott, tahónak lenni: adottság. Ideig-óráig lehet leplezni, meg aztán mégiscsak a Stoke-ban vegetál a nagyszerű Shaqiri, de amikor ködbe fúlni látszik a tisztes helytállás hajója, ezekből a derék legényekből előtöröget a bennük lakozó állat. Shawcross a fő hajjakend, most azonban nem babusgatom, ehelyett kemény faszombázás megy, de ahogy edzőnk ábrázatát nézem, ő sem gondolja másként. Giroud könyököst kap, Mustafi néhány méterrel arrébb ugyanezt, fetrengő arsenalosok a vérmezőn, ha nagy nehezen összeszedik magukat, percekig megy a hunyorgás, látnak-e. Még a gyufaszálakból összerakott Crouch is beszáll az MMA-ba, aki máskülönben szelíd gyerek, ráadásul van pofája megint gólt szerezni ellenünk, kézzel.
Most azonban: Sánchez. Olyan eleven, mint aki meccs előtt letusolt. Olyan gólpasszt ad, hogy Özil izgalomba jön. Aztán olyan combrúgást kap, hogy cserét kér. Mesterünk másképp gondolja, bírj ki még másfél percet. Jó. Nekidurálja magát. A büntetőterületig sprintel. Kicsit beljebb. Tol a labdán. Belebikáz: 3:1. Lehet jegeltetni. Csintalan chilei utcakölyök, a kispadon már a haverokat szórakoztatja, majmolja a szívformázós gólörömöt, lefújáskor pedig vigyorogva sántít az öltöző felé. A boldog sérült.
Már csak a Watford és a Crystal Palace elleni idióta vereségeket kéne sürgősen elfelejteni.
