2006.11.05., focitipp.hu

A G14 olyan, mint a jeti. Vagy inkább a Loch Ness-i szörny. Sokan beszélnek róla, de kevesen látták vagy ismerik. Mit akar ez a szervezet? Tényleg a futball sikerét? A foci esélyegyenlőségét?

Az elitklubok félelmei

A G14 nevű konglomerátumot 2000-ben alapította tizennégy, úgynevezett európai elitklub: AC Milan, Ajax, Dortmund, Barcelona, Bayern München, Inter, Juventus, Liverpool, Manchester United, Marseille, Porto, PSG, PSV Eindhoven, Real Madrid. Azóta négy újabb egyesület is csatlakozott: Arsenal, Bayer Leverkusen, Lyon, Valencia. Jelszavuk a következő: „A G14 az európai klubok szóvivője, érdekvédelmezője". Csakhogy a G14 egy olyan szervezet, amely pontosan arra épül, hogy csak és kizárólag a saját tagjait védje meg, azokat helyezze előtérbe minden egyes cselekedetével. Az alábbiakban arra próbálunk meg rávilágítani, hogy ezt a szervezetet semmi más nem működteti, mint a félelem. A G14 tagjainak félelme a saját sikertelenségüktől.

G14: a futball őskövületei

A G14 legnagyobb rémképe a kis pénzből működtetett, európai porondon is sikeres klub. Mint például a Werder Bremen, a Bolton Wanderers, a Lille vagy legújabban a Sevilla. Az a fajta egyesület, amely képes elorozni a „nagyok" elől az utolsó Bajnokok Ligája selejtezőt jelentő pozíciót, vagy kiüti a mamutklubokat a kvalifikáció során. A G14 úgy festi le magát, mintha a futball jövőjéért dolgozna, pedig ők élnek leginkább a múltban, ők a futball őskövületei. Azt szeretnék mindenáron elérni, hogy pontosan úgy működjenek a dolgok, mint az elmúlt évtizedekben. Még saját berkeiken belül is nevetséges módon osztják el a szerepeket. A legtöbb szavazattal az a Real Madrid bír, mely legnagyobb sikereit közel ötven évvel ezelőtt érte el. A kifacsart G14 logika szerint az európai futball irányításában éppen annak a csapatnak van a legnagyobb szava, amely az elmúlt évek során pontosan arra hozott eklatáns példát, hogy hogyan nem szabad működtetni egy klubot.

Fizessenek a válogatottak is

A G14 azonban nemcsak az európai foci működésébe próbál beavatkozni, hanem az egész világ labdarúgását meg kívánja változtatni. Hangosan támogatják például a belga Charleroi-t a FIFÁ-val vívott küzdelmében. A flamandok kártérítést követelnek a világszervezettől, ugyanis szerintük azért veszítették el a 2004-05-ös bajnokságot, mert egyik marokkói nemzetiségű játékosuk, Abdelmajid Oulmers a Burkina Faso elleni válogatott mérkőzésen nyolc hónapra lesérült. Természetesen a G14 ezzel azt a követelését próbálja érvényre juttatni, mely szerint a kontinentális szervezeteknek (UEFA, CAF stb.) és a nemzetközi labdarúgó-szövetségnek (FIFA) kellene állnia a játékosok fizetését, amíg azok a válogatottban szerepelnek.

A rögbit így már tönkrevágták

Amennyiben ez az elképzelés megvalósulna, az körülbelül olyan szintre süllyesztené le a kontinentális-, és világbajnokságokat, mint amit a rögbi esetében már tapasztalhattunk. A 2003-ban, Ausztráliában rendezett rögbi világkupán a Fidzsi-szigetek és Szamoa csapata azért nem tudta szerepeltetni legjobbjait, mert nem volt képes a játékosokat két hónapra kivásárolni a klubokkal megkötött szerződéseikből. Következmény: a negyeddöntőkbe már csak az előzetesen is legjobbnak, leggazdagabbnak ítélt nyolc ország válogatottja jutott be, a fentebb említett kis nemzetek simán kiestek. Képzeljük el, hogy az afrikai futballszövetségeknek saját zsebből kellene állniuk olyan sztárok fizetését, mint Didier Drogba, Mahamaddou Diarra vagy Kolo Touré. Ezzel a világbajnokságokon megszűnnének a meglepetések, a kiscsapatok esélytelenül vergődnének - így az esemény már soha többé nem lehetne a futball ünnepe.

Megint legyen két BL-csoportkör?

A G14 klubok a tiszta foci ellenségei, mert kemény munka nélkül akarják a jutalmat megkapni. Továbbra is céljuk például a még több Bajnokok Ligája mérkőzés, a két csoportkörös rendszer visszaállítása. 1999 és 2003 között négy szezonon keresztül ebben a lebonyolítási szisztémában zajlottak a Bajnokok Ligája küzdelmei, de az UEFA aztán visszatért a hagyományos nyolcaddöntőkhöz: a szurkolók egyszerűen megcsömörlöttek a hetente játszott BL-meccsektől.

Elsők az utolsók ellen?

Adriano Galliani, az AC Milan elnöke azt szeretné elérni, hogy a BL-selejtezők az elmúlt öt év során elért eredmények alapján legyenek lebonyolítva. Magyarán, az első kiemelt játsszon a legutolsóval, a második kiemelt a hátulról másodikkal, és így tovább. Mit is eredményezne mindez? A lista elején lévő G14-klubok még hosszabb időre konzerválni tudnák magukat a Bajnokok Ligájában, így még több pénzhez jutnának, és még több jó játékost csenhetnének el a kisebb klubok orra elől. A G14 célja nemcsak az, hogy a saját tagjait hosszú távon még gazdagabbá és sikeresebbé tegye, hanem az is, hogy ebben másokat megakadályozzon.

Az új Bosman-ügy 1. (Futballvihar a láthatáron) >>>
Az új Bosman-ügy 2. (Blatter vs. Wenger) >>>
Az új Bosman-ügy 3. (Bosman: a játékos, aki megcibálta a FIFA bajszát) >>>


(fs.focitipp.eu)


*****